Bejelentés


A legerősebb antioxidáns! Soha ne becsüld alá a természet erejét!


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.







Üzenőfal


Név:

Üzenet:





Mi a rák?


Az emberi test mintegy 220 különböző sejttípusból áll, amelyek mindegyike különböző feladatokat lát el.


Ha jó érzés volt az egészsége, rendelje vissza nálam:
06-30-687-4347


Minden sejt az emberi szervezet felépítéséhez és működéséhez szükséges teljes genetikai információt tartalmazza, ám ennek csak egy részét használja: egy izomsejtben például más gének aktívak, mint egy agysejtben.
A sejtek normális körülmények között szabályosan növekednek, majd osztódnak, s így újabb sejtek születnek. A rák akkor alakul ki, amikor a sejtek működését és osztódását biztosító folyamatokba hiba csúszik. És mivel több mint 200 sejttípus létezik, több mint 200 rákféleség is van - amelyek egyike sem kezelhető ugyanazzal a módszerrel.

A rákos sejtek (ún. tumorsejtek) szakadatlanul osztódnak, és olyan új sejteket hoznak létre, melyekre a szervezetnek semmi szüksége. Az így képződő szövethalmazt tumornak vagy daganatnak nevezzük.

A rák hatása a szervezetre
A rák számos módon fenyegeti a szervezetet.

Maga a daganat fizikailag hatást gyakorolhat a környezetében lévő szervekre, vezetékekre vagy véredényekre, fájdalmat és egyéb tüneteket okozva. Például az agyban lévő tumor fontos agyterületeket nyomhat (agyműködési zavarokat okozva), vagy a hasnyálmirigyben növekvő daganat elzárhatja az epevezetéket. (Ilyen jellegű problémákat a rossz helyen lévő jóindulatú daganatok is okozhatnak.)

Amikor a rák betör a környező szövetekbe, a megsérült véredények miatt vérzések keletkezhetnek, a megtámadott szervek működésében pedig problémák lépnek fel.

A tumorsejtek bejuthatnak a vér- és a nyirokkeringésbe, és távoli szervekhez is eljuthatnak. E szervekben megtapadhatnak, s osztódásukkal megindulhat a távoli áttétek (metasztázisok) kialakulása. Ezek úgy viselkednek, mint az eredeti daganat - így például a vastagbélből származó tumorsejtek a tüdőben nem tüdőrákot alakítanak ki.

Sajnos számos daganat esetében az elsődleges tumor sokáig anélkül növekedhet, hogy a beteg által észrevehető tüneteket okozna. Pedig a gyógyulásra sokkal nagyobb esély van, ha a kezelések idejében, az áttétek kialakulása előtt megkezdődnek. Ezért elengedhetetlenek a rendszeres szűrővizsgálatok.



Kényes egyensúly: a sejtciklus

Az emberi szervezet minden sejtjének a sejtmagban lévő gének mondják meg, hogyan működjön és mikor osztódjon. Ezt a bonyolult mechanizmust sejtciklusnak nevezik. Ugyancsak a gének felelősek az ún. programozott sejthalál (apoptózis) bekapcsolásáért, amikor egy bizonyos számú osztódás után az adott sejtvonal tagjai öngyilkosságot követnek el, így biztosítva, hogy az időközben felhalmozódott másolási hibák ne vezessenek rendellenes működéshez.

Alapvető fontosságú, hogy a sejtciklus egyes fázisai a megfelelő sorrendben következzenek, s a sejt csak akkor tudjon átlépni egy következőbe, ha az előzőt tökéletesen befejezte. Ellenkező esetben a genetikai anyag, vagyis a kromoszómák (DNS-molekulák) eloszlásában zavarok léphetnek fel. Elveszhetnek kromoszómák vagy kromoszómarészletek, vagy egyenlőtlenül oszolhatnak el a két utódsejt között. A tumorsejteknél gyakran jellemzők ilyen elváltozások.

Éppen ezért a sejtekben olyan ellenőrző mechanizmusok fejlődtek ki, amelyek meghatározott pontokon - ún. ellenőrző pontokon - leállítják a sejtciklust addig, amíg az előző fázis eseményei nem fejeződtek be tökéletesen. Ez lehetőséget teremt a hibák kijavítására, mielőtt a DNS-állomány megkettőződik. Ilyenkor jutnak szerephez az ún. daganatelnyomó fehérjék, amelyek vagy nyugalmi állapotba viszik a sejtet - ahol megtörténik a DNS kijavítása -, vagy súlyos sérülés esetén öngyilkosságra késztetik.

Hibák a sejtciklusban - a tumorsejtek kialakulása

Amikor az osztódásra és a sejt halálára vonatkozó genetikai utasításokba hibák csúsznak és a kijavításuk sem sikerül, a sejt irányíthatatlan módon osztódni kezd. A hibás utasítások minden utódsejtbe bejutnak. Az eredeti hibás sejtből kialakuló tumoros sejtvonal halhatatlanná válik.

A daganatok kialakulásában az ún. onkogének alapvető szerepet játszanak. Az onkogének olyan gének kóros változatai, amelyek normális esetben a megfelelő ütemű sejtosztódást, a normális sejtciklust szabályozzák (normális alakjukban e géneket protoonkogéneknek nevezik). A protoonkogének rákkeltő (karcinogén) anyagok hatására alakulhatnak át sejten belüli (celluláris) onkogénné. A mai elméletek szerint több (5-6) ilyen változás (mutáció) szükséges egy kóros sejtburjánzás megindulásához.

Már évtizedekkel ezelőtt kiderült, hogy bizonyos gének képesek megakadályozni a sejtek olyan jellegű átalakulását, amely daganatok képződéséhez vezet. Innét kapták nevüket is: daganatelnyomó (tumorszupresszor) gének. Egy autós hasonlattal élve: ha a sebességet tekintjük a sejtosztódás folyamatának, akkor az onkogének (illetve a protoonkogének) a gáz-, a tumorszupresszor gének pedig a fékpedál szerepét töltik be. Könnyen belátható, hogy mindkét szerkezet meghibásodása (a gázpedál esetén a pedál "beragadása") súlyos következményekhez vezethet.

Mi a rákbetegség?

A „rák” több mint kétszázféle, tulajdonságaiban, kihatásában, következményeiben és gyógyíthatóságában egymástól eltérő daganatos betegség közös neve.

A daganatok nem egyik napról a másikra jelennek meg, azok kifejlődése daganatmegelőző állapotokon keresztül történik. A daganatok olyan sejtek burjánzásából jönnek létre, amelyek függetlenné váltak a szervezetbeli sejtszaporodást szabályozó mechanizmusoktól, „kikerültek az irányítás, a felügyelet” alól.

Egy egészséges sejt csak szükség esetén osztódik – miután a szükséges sejtpótlás megtörtént, az osztódás megáll. A rákos sejtek osztódása viszont nem áll le, hanem újra és újra megismétlődik. A rosszindulatúvá vált, túlszaporodó sejtek egy idő elteltével átterjedhetnek más, környező szervekre is, bejuthatnak a nyirokrendszerbe vagy a véráramba, amelyen keresztül szétszóródhatnak a szervezet különböző részeiben.

A rákbetegség kialakulásában az öröklött tényezők mellett döntő szerepe van a szervezetbe kerülő rákkeltő (karcinogén) anyagoknak, amelyek a sejteket roncsolva genetikai torzulást idézhetnek elő, mutációt indíthatnak el. Ezt a szervezet immunrendszere egy ideig kezelni tudja, „javítja” a hibákat, s elpusztítja a nem jó irányba módosult sejteket.

Ha a szervezetben túl sok olyan sérült sejt gyűlik össze, amely képes a továbbszaporodásra, az ellenőrző funkció egyre kevésbé tud érvényesülni, s a tumoros sejtek kontrollvesztetten szaporodásnak indulnak. A rosszindulatú tumorok amellett, hogy gátolják a megtámadott szervek megfelelő működését, szaporodásukhoz, önellátásuk fenntartásához rengeteg energiát emésztenek fel, amely ugyancsak a szervezet normális működése és a védekezőképesség további romlása irányába hat.

A sejtek roncsolásában olyan rákkeltő anyagok játsszanak szerepet, mint a több ezernyi vegyületet tartalmazó dohányfüst, az autók és gyárak légszennyezettsége, az ionizáló sugárzás, a nap káros UV-sugarai, de ide sorolhatók az egészségtelen étrend, az alkoholizmus vagy a munkahelyi károsító hatások is. A felsorolásból is látható, hogy az emberek öröklött hajlamaik ellenére életmódjuk révén sokat tehetnek a tumoros megbetegedések megelőzéséért, elodázásáért.

Rákbetegség Magyarországon
A magyarországi rákhalálozási adatok hosszú ideje drámaiak. Jelenleg körülbelül 300 ezer ember szenved daganatos megbetegedésben, 2003-ban több mint 33 ezer ember halt meg daganatos betegség következtében. A szív és érrendszeri betegségek mögött a daganat a második leggyakoribb halálok. A daganatos halálozás nagy gyakorisága miatt a betegség megelőzése, korszerű kezelése, visszaszorítása népegészségügyi probléma.

A daganatos megbetegedések miatti halálozási adatokat (mortalitás) a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tartja nyilván, a KSH szolgáltat adatot az Egészségügyi Világszervezet (WHO) számára is. Ezek alapján készülnek a nemzetközi elemzések. Ezek arról tanúskodnak: Európában Magyarországon a legmagasabb a daganatos megbetegedések miatti halálozás.

Harminchat európai ország statisztikájának elemzése kimutatta, hogy Magyarország a férfiak összes daganatos halálozási sorrendjében az első, míg a nők összes tumoros halálozási sorrendjében a második helyen áll.

Az európai országok adatait szemlélve kiderül: a kontinensen a dohányzással összefüggő tüdő- és szájüregi daganatokban Magyarország vezeti a férfiak halandósági statisztikáját. A női daganatos halálozásban az látszik: a vastagbéldaganatok és a leukémiák esetében az első, az emlődaganatok terén a kilencedik helyen áll hazánk.

A Nemzeti Rákellenes Program is rámutat: ha továbbra sem használjuk ki a megelőzés területén kínálkozó lehetőségeket, akkor egyes becslések szerint az elkövetkezendő években 1000 fiú újszülöttből 313-nak, 1000 lányból pedig 149-nek van nagy statisztikai esélye arra, hogy még 75 éves kora előtt rosszindulatú daganat miatt fog meghalni.












Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!